Kihez tartozik? - Eszköz
Az Access Consciousness egy eszköze Dr. Dain Heer előadásában.
Szeretnék megosztani veletek egy eszközt, ami szó szerint megváltoztatta az életemet, amikor először találkoztam vele az Access Conciousnessben. Életemnek e szakaszában depressziós voltam, boldogtalan voltam, és valóban úgy éreztem, hogy nem bírom tovább.
Így hangzik: ”Kihez tartozik ez?”
Ez azon a megállapításon alapszik, hogy 98%-a gondolataidnak, érzéseidnek és érzelmeidnek tulajdonképpen nem is hozzád tartozik. Igazából a körülötted lévő emberekhez tartoznak, de te átveszed őket tőlük, és amikor érzed őket, azt gondolod, hogy a tieid.
Mi van akkor, ha nem azok?
El tudod képzelni, hogy 98%-a az összes olyan dolognak, ami tegnap a fejedben volt, másnap nem lett volna benne? Szó szerint ez az, amit ez az eszköz adhat neked.
Amikor belecsöppentem az Accessbe, depressziós voltam, és végezni akartam az életemmel, mert minden, ami a fejemben járt annyira nehéz volt és annyira lehúzott engem, hogy nem tudtam, mi változtathatna ezen. Amikor megkaptam ezt az eszközt, elkezdtem használni, és könnyeddé tette az életemet annyira, hogy el sem tudom mondani.
Minden gondolatod, minden érzésed és minden érzelmed, minden ítélkezésed, ami három napon keresztül feljön…
Hogyan működik ez az eszköz?
Minden gondolatnál, érzésnél és érzelemnél, minden ítéletnél, minden nehézségnél, ami feljön, három napon át kérdezd meg: „Kihez tartozik ez?” Ha megkönnyebbülést érzel, akkor nem a tied. Valójában valaki máshoz tartozik, csak abban a pillanatban épp átvetted. Ha megkönnyebbülést érzel, csak annyit kell tenned, hogy visszaküldöd a feladónak ezzel: „Visszaküldöm a feladónak tudatosságot csatolva hozzá”,és elkezded észrevenni, hogy valóban megkönnyebbülést érzel.
Tudom, hogy furán hangzik, de tulajdonképpen olyan egyszerű ez az egész, hogy sokan azt gondolják, hogy talán nem is működhet. És azt gondolod: „Hű, ha ez ilyen egyszerű, és ez valóban így lenne,akkor biztos már rég mondta volna nekem valaki.”
Még egyszer, meg akarod kérdezni: „Kihez tartozik ez?”
Minden egyes gondolatra, érzésre, érzelemre, ítélkezésre, nézőpontra, nehézségre amivel találkozol három napon keresztül. És ha megkönnyebbülést érzel, hogy nem a tied, küldd vissza a feladónak! És a harmadik napon szó szerint úgy sétálgatsz majd, mint holmi járó, beszélő meditáció.
El tudod képzelni, milyen lenne, ha valóban rendelkezhetnél azzal a térűrrel, ahol mindannak a 98%-a, ami addig ott volt, többé nem lenne ott?
Engedd meg, hogy mondjak egy példát a saját életemből, hogy ez hogyan is működik! Az egyik dolog, ami velem történt, az Access Conciousness előtt, az, ahogy felébredtem – boldogan feküdtem le, és azt gondoltam, hogy minden szuper, de mikor felébredtem, úgy éreztem, mintha eltemettek volna, depressziósnak és boldogtalannak éreztem magam. Úgy éreztem, mintha az életem kibillent volna az irányításom alól. Figyeld a kibillenést... Tetszik, hogy hogyan működött?! Aztán az történt, hogy amikor elmentem az első Access Conciousness kezelésemre, a hölgy, aki a kezelést végezte, adott nekem egy cetlit, egy kis sárga jegyzetlapot, amin ez állt: „Kihez tartozik ez?”
Még mindig emlékszem, pontosan hogyan nézett ki, a mai napig. Aztán az történt, hogy kiraktam a zsebemből az éjjeli szekrényemre, az óra mellé, ami arra volt, hogy meg tudjam mondani, hány óra van, azt hiszem, erre való egy óra. Aztán az történt, hogy felébredtem, és eszembe jutott, hogy a kis sárga cetlit odatettem az óra mellé.
Egy pár nappal később, mikor felébredtem, azt gondoltam: Azt a mindenit, szabad vagyok... de azért újabb pár nappal később megint úgy keltem, mint akit az egész világ eltemetett.
Azelőtt mindig szó szerint az történt velem, hogy a szundi ébresztőt kinyomtam a lehető legutolsó pillanatig, amikor már muszáj volt dolgozni mennem csontkovácsként, és megpróbálni megváltoztatni az emberek életét és testét, és boldoggá tennem őket mindenféle dologgal kapcsolatban.
Aztán az történt, hogy ránéztem az órára, hogy még mennyi ideig tudok fetrengeni a bánatomban és megláttam azt a kis sárga jegyzetlapot, amin az állt: „Kihez tartozik ez?” és még csak fel sem tettem fel a kérdést, csak felolvastam: „Kihez tartozik ez?” és abban a pillanatban minden, ami a fejemben kavargott, minden helytelenség, minden szomorúság, minden eltemetettség érzés elszállt.
Ilyen voltam: „Várj egy percet, ezzel mi történt?” Szó szerint eltűnt, és észrevettem, hogy hű, ezek a dolgok nem is hozzám tartoztak, csak olyan dolgok voltak, amiket érzékeltem, olyan dolgok, amiket egész életem során átvettem, azt gondolva, hogy az enyémek!
Nos, hány esetben lehet veled is ugyanez a helyzet?
El kell mondanom neked, hogy első alkalommal, amikor ez megtörtént, megváltoztatta a világom. Rájöttem: „Tudod mit? Egy csomó dolog, amiről azt gondoltam, hogy az enyém, vagy az én problémám – nem is az, és így tulajdonképpen el tudtam kezdeni változtatni rajtuk.”
Mi van, ha ezt te is meg tudnád tenni? Szóval, most kérlek, nem számít, hogy min mész épp keresztül, nem számít, hogy mit élsz át, nem számít, hogy miről gondolod, hogy lehetetlen megváltoztatni. Igenis, totálisan megváltoztatható, és ennek most van itt az ideje. Kezdj el dolgozni rajta, és csináld!
Köszönöm.
Ha megismerkednél az Access Consciousness eszközeivel várlak szeretettel Budapesten a 11. kerületben!
( Access Bars egyéni kezelés és tanfolyam, Access Testkezelés egyéni kezelés és tanfolyamok)
Az aktuális programokat itt találod (kattints) https://ragyogjbelulrol.hu/idopontok-es-arak
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=Cl6TULGyOrY